|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Újratervezték az Operaház tűzvédelmét – a felújítás tűzvédelmi kérdései 2024. augusztus 05.
Csillebércen az első hazai nátrium-kén-alapú akkumulátor – Mit jelent ez a tűzvédelemben? 2024. július 31.
BASF robbanás és tűz – 18 sérült, köztük 7 tűzoltó, 45 perc tűzoltás 2024. július 30.
Mi olvasható a Tűzvédelem 2024 augusztusi számában? 2024. július 30.
Energiahatékonyság és az e-járművek – Az akkumulátorok már a spájzban vannak? 2024. július 29.
Kazán, kályha, kandalló: felejtsük el? 2024. július 26.
Építőipari környezeti értékelés – tűzvédelmi kötődés 2024. július 25.
Új üzemanyagok töltőhelyeinek kiépítése – Több és más tűzforrás? 2024. július 24.
Épületek energiahatékonysága – Újdonságok a felülvizsgált irányelvben 2024. július 22.
A CPR rendelet bevezetésének hatásai a tűzvédelmi tervezésre – látlelet és terápiajavaslat 2024. július 18.
Júliusi szabványok – nincs nyári szünet 2024. július 17.
A műszaki mentés eszközei a Tűzoltó Szakmai Napon 2024. július 15.
|
Az egyik legnagyobb hazai építészeti értékünk, az Operaház felújítása tűzvédelmi szempontból is építészeti, tervezési és kultúrtörténeti mérföldkő. Az épületet régi-új pompájában láthatjuk, miközben a mai biztonsági elvek alapján kellett a műemléki, kulturális, akusztikai és színháztechnikai követelményeknek megfelelni. Hogyan jutottunk el idáig? Ebbe a folyamatba engednek betekintést szerzőink a Tűzvédelem következő számában.
Most újra meg kell tanulnunk egy angol rövidítést: SIB, vagyis sodium-ion battery. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont csillebérci telephelyén július 9-én átadták az első nátrium-kén-alapú akkumulátort. Az ország összes napelemes beépített teljesítménye ugyanis elérte a 6 ezer megawattot, a megújuló energiák terén pedig egyre fontosabb szerepe van a hálózatoknak és energiatárolásnak. A lítiumos energiatárolás mellett az egyik lehetőség a nátrium-kén-alapú akkumulátor, amely lítiumion-akkunál messze jobb tűzvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik.
A német vegyipari óriás, a BASF ludwigshafeni gyárában, a kikötőben egy csővezeték javítása közben óriási robbanás történt hétfőn délelőtt, fél 12-kor. A szerves oldószer felszabadulását követő robbanás a világ legnagyobb vegyipari vállalatának üzemében történt.
Régi épületek, új veszélyek, új technológiák a tűzoltás/tűzmegelőzés szolgálatában. Az Operaház felújításának tűzvédelmi megoldásai, tervezői felkészülés, lítium akku veszélyforrás és robogók töltése, e-autók mélygarázsban, mezőgazdasági gépek és kéménytüzek – okok, tapasztalatok. Drónok és exoskeletonok a tűzoltásban, gázérzékelés és tömlőkarbantartás, anyagmozgatás a tűzszakaszhatáron. Tizennyolc cikk várja az olvasókat.
Az EU épületek energiahatékonyságáról (EPBD), szóló irányelve nem csak a dekarbonizált épületállomány 2050-ig történő megvalósítását tűzte ki, hanem az elektromos járművek bevezetését és a kerékpárhasználatot érintő kezdeményezéseket is támogat, ezeknek szintén jelentős tűzmegelőzési és tűzoltási következményeivel kell számolnunk.
Míg ma és holnap is a kazán, kályha, kandalló, kémény tájékán találjuk az épület, különösen a lakóépület tűzeseteinek jelentős részét, az uniós éghajlatpolitikai célterv teljesen más tűzmegelőzési és tűzoltási dimenziókat prognosztizál a jövőre nézve. Mi, mikorra és hogyan várható?
Az új CPR (Építésitermék-rendelet) megjelenéséhez kapcsolódóan várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz az épületek és építőipari termékek környezeti értékelésének. A környezetvédelmi terméknyilatkozat (EDP) számszerűsített környezeti információt jelent a termék életciklusa során, így lehetővé teszi az ugyanazon funkciót betöltő termékek összehasonlítását. Az EDP az életciklus-értékelés (LCA) módszerén alapul, melyet az MSZ EN ISO 14040 ír le.
Személygépkocsik és kisteherautók, nehézgépjárművek, hajók és repülőgépek számára elektromos és hidrogén üzemanyagtöltő állomások telepítésére határoz meg kötelező célokat az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendelet (AFIR). A töltések során keletkező tűzesetek oltása új kihívásokat jelent, mindez öt éven belül.
Változás előtt állnak az épületeink! A hőszigetelés, a fűtési rendszer és a zöld energia felhasználásának jelentős tűzvédelmi vonzata lesz. Az EU energiahatékonyságáról szóló irányelvének (EPBD) célja ugyanis a dekarbonizált épületállomány 2050-ig történő megvalósítása azzal, hogy ösztönzi a felújításokat, különösen a legrosszabbul teljesítő épületek esetében. 
Hogyan hatott a CPR rendelet a tervezői, kivitelezői tevékenységre? Milyen hatásai vannak a nem megfelelő építési termék- és szerkezetismeretnek az épületek tűzvédelmi helyzetére? Erre keresi a választ Lestyán Mária szakdolgozata. Közben tudjuk, hogy már a CPR rendelet módosítása is megjelent, és az EU energiahatékonyságról szóló irányelve (EPBD) is itt kopogtat. Mindennek tükrében különösen fontos az eddig megtett út elemzése.
Július elején 284 szabványváltozást történt, 136 új szabvány jelent meg, 122-őt visszavontak, 6-ot helyesbítettek, 11-et módosítottak, magyarul 9 szabvány jelent meg. Szakterületünket kilenc szabvány érinti ezek is inkább csak áttételesen, kivéve a beavatkozásoknál használt zuhanásvédelmi eszközöket. Tengeri termelőberendezéseket ritkán ellenőrzünk, de ha mégis, mi szóltunk.
A tűzoltóságok egyre több műszaki mentésben vesznek részt, ahol nincs idő sokáig töprengeni, hogy mit, milyen eszközökkel és hol vágjunk vagy feszítsünk. A személymentésben minden perc számít, ezért nagy teljesítményű eszközökre, biztos működésre és folyamatos innovációkra van szükség – a Weber Rescue Systems eszközeinél mindez megtalálható, és erről akár személyesen is meggyőződhetünk a 2024. szeptember 14-i Tűzoltó Szakmai Napon.
