|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
A beavatkozás biztonságának feltételei az M3-as metró területén 2013. október 21.
Hibrid járművek speciális veszélyforrásai, a tűzoltói beavatkozás sajátosságai 2013. október 18.
A tűzoltósági feladatok informatikai támogatása a Paksi Atomerőműben 2013. október 15.
Konferencia a Fugában: Építészet - Műemlékvédelem - Tűzvédelem Harc, vagy harmónia? 2013. október 14.
Építészek tervezői felelőssége - Megkerülhetetlenné vált tűzvédelem 2013. október 10.
Kézi és elektromos szerszámok használatára vonatkozó előírások 2013. október 09.
2013. október 07.
Építési termékek forgalomba hozatalára és beépítésre, betervezésére vonatkozó új rendeletek 2013. október 03.
PUR kontra PIR - kis lépésnek tűnik? 2013. október 02.
Virtuális felderítés, virtuális helyszíni szemle 2013. szeptember 30.
2013. szeptember 30. Mi olvasható a Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle októberi számában? 2013. szeptember 24.
|
A 2011. április 19-én az észak-déli metróvonal Árpád híd – Forgách utca közötti szakaszán történt tűzeset, a metró megépítése óta az egyik legnagyobb ilyen jellegű esemény volt. Apróbb füstölések, kisebb tüzek az utóbbi időben egyre-másra előfordulnak, hiszen a forgalomba kiálló járművek – a rendszeres karbantartások és szemlék ellenére – műszaki állapota életkoruknak megfelelő. A kiégett motorkocsi 1976-ban gördült le a gyártósorról. 
A közlekedés területén jelentkező tűzoltói beavatkozások alkalmával a beavatkozói állomány egyre gyakrabban találkozik a megszokottól eltérő veszélyforrásokkal. Éppen ezért tisztában kell lennünk a jelenkor új kihívásaival, a modern kori technológiákból adódó veszélyekkel is. 
Egy káresemény hatékony kezelése nagyban függ a felelős parancsnok gyors, szakszerű döntéseitől. Ezek a döntések jellemzően nagy pszichikai terhelés mellett, rövid idő alatt, nagy mennyiségű információt figyelembe véve kell, hogy megszülessenek. Igen lényeges tehát, hogy milyen támogatást kap a felelős parancsnok a kárfelszámolási tevékenység irányítása során. Különösen fontos ez a Paksi Atomerőműben, hiszen egy rossz döntés következményei beláthatatlanok lehetnek, miközben maximum tíz percen belül meg kell kezdeni a beavatkozást.
Hogyan lehet egy műemléképületet megtartani és új funkcióval, élményközpontként működtetni? Hogyan segítheti ezt a tűzvédelmi tervezés mérnöki módszerekkel? Hogyan lehet a látszólag egymásnak feszülő előírások özönében harmóniát teremteni: Megtartva megújulni? A TMKE korábbi nagysikerű Balatonföldvári konferencia programját újra hangszerelve a Budapesti Építészeti Központ emelte programjába.
Nem szabad elfeledkezni a tervezőknek arról, hogy amikor kiválasztanak egy építési terméket, szerkezetet, akarva akaratlanul meghatározzák annak tűzvédelmi teljesítményjellemzőjét, ha van rá vonatkozó tűzvédelmi követelmény – írja Lestyán Mária a Magyar Építéstechnika 2013. 09-10. lapszámában. Az írást szíves engedélyükkel közöljük.
Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben nincs, és/vagy a berendezés belsejében teljes bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok használata nagy körültekintést igényel. Írásos szabályozás nélkül a munkát nem szabad elkezdeni.
2013. július 1-től hatályos az EU 305/2011 számú Építési Termék Rendelete az eddigi Építési Termék Irányelv helyett. A rendelet rövidített elnevezése a szakzsargonban az angol kifejezés után CPR (Construction Products Regulation). Melyek a rendszer (gyártó, tervező, kivitelező) szereplőinek feladatai a CPR szerint? Milyen hatása lesz ennek a tűzvédelmi tervezői, szakértői munkára?
Sokak számára szőrszálhasogatásnak tűnhet a PUR- és a PIR-hab megkülönböztetése, mondván: tulajdonképpen ugyanarról van szó, ez is hab, az is hab. Bár a nevük csak egyetlen betűben tér el, valójában hatalmas a különbség. Közben itt a tűzvédelmi fejlesztés újabb lépcsőfoka az IPN. Szerzőnk ezt a témakört járja körül, elsősorban tűzvédelmi szempontból vizsgálva az anyagokat. 
A 2013. évi Dr. Balogh Imre emlékpályázatra beérkezett pályaművek közül a bírálóbizottság 2. helyen kiemelt dolgozatnak értékelte Kiss Róbert tűzoltó százados munkáját. A pályázó a tűzvizsgálat újszerű eszközökkel való támogatását, a gömbpanoráma felvételek felhasználási lehetőségeit vizsgálta, kitérve az egyéb lehetőségekre. A dolgozatot adjuk közre.
Október elején postázzák a 20. évfolyam 5. számát, amelyben stílszerűen 20 cikket olvashatnak. Fókusztémánk az időjárási kockázatok elemzése, ahol a Meteorológiai Szolgálat szakembereinek írásai 100 éves adatsorok alapján elemzik a veszélyeket. Az épületek fémszerkezeteinek tűzeseti viselkedését és annak gyakorlati hatásait nemzetközi kutatások alapján mutatják be szerzőink. Ezen kívül számos aktuális szakmai kérdésre találhatnak alapos választ kiváló szerzőinktől.
