|
Híreink          Szakmai linkek |
Kérdések és válaszok az OTSZ alkalmazásáról V. 2012. október 16.
Közel száz résztvevővel indul az Országos Tűzvédelmi Konferencia Hajdúszoboszlón 2012. október 16.
Kérdések és válaszok az OTSZ alkalmazásáról IV. 2012. október 15.
Rakományrögzítés az ADR-es járműszerelvények esetében (1. rész) 2012. október 15.
2012. október 11.
2012. október 10. Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban 2012. október 09.
Tudományos konferencia a veszélyes anyagokról a belügyminisztériumban november 6-7-én 2012. október 08.
Tűzvédelmi szakmai napok voltak a Lakiteleki Népfőiskolán 2012. október 03.
Flashover - mikor, hogyan következik be? 2012. október 02.
Hogyan tárolható, használható tűzvédelmi szempontból a pellet? 2012. október 02.
Hogyan zajlik a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás és segítségkérés? 2012. október 02.
|
A napi gyakorlat során az OTSZ alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket a szakemberek feltették az OKF illetékes munkatársainak. Az egyes ügyekben keletkezett válaszokat talán azért indokolt csokorba gyűjtve közreadni, mert segítheti a gyakorlati szakembereket. Az összehasonlíthatóság kedvéért a régi és a jelenlegi OTSZ is jelölve van a táblázatban. 
Kisebb módosítással összeállt az október 18 – 19 között Hajdúszoboszlón zajló Országos Tűzvédelmi konferencia programja, amely mint az korábban közreadtuk a mérnöki módszerek alkalmazását helyezte programja középpontjába. A témát ennek megfelelően elméleti és gyakorlati szakemberek járják körül. A szakterületük kiválóságait felvonultató rendezvényre már előzetesen közel száz fő regisztrált. A szervezők tapasztalatai szerint ez a szám a késői jelentkezésekkel változik. A módosított programot adjuk közre. 
A napi gyakorlat során az OTSZ alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket a szakemberek feltették az OKF illetékes munkatársainak. Az egyes ügyekben keletkezett válaszokat talán azért indokolt csokorba gyűjtve közreadni, mert segítheti a gyakorlati szakembereket. Az összehasonlíthatóság kedvéért a régi és a jelenlegi OTSZ is jelölve van a táblázatban. 
A maga nemében hiánypótló cikket a Védelem – Katasztrófavédelmi Szemle 2012/5. számának 59 – 61 oldalán közöltük, itt a Védelem Onlinen, részletesen, teljes terjedelmében olvasható a tanulmány. A rakománybiztonság, rakományrögzítés európai szintű gyakorlatáról szóló irányelvek, a legjobb gyakorlat bemutatásának célja, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló szállítások lebonyolítását a rakományrögzítés tekintetében.
Az Európai Bizottság „a természeti csapások, és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról” döntött és felkérte a tagállamokat, hogy 2011. vége előtt bocsássák a Bizottság rendelkezésére a főbb természeti csapások, és az ember okozta katasztrófákra kiterjedő kockázatokkal kapcsolatos információkat, hogy áttekintést lehessen készíteni azokról a főbb kockázatokról, amelyekkel az Európai Közösség a jövőben szembesülhet. Hazánkban az OKF vezetésével elkészült ez a dolgozat, amelynek a legjelentősebb hazai veszélyforrással foglakozó részét adjuk közre. 
Veszélyes és mérgező anyagok felderítésének, semlegesítésének és a következmények felszámolásának egészségügyi és katasztrófavédelmi feladatai címmel három szervezet (a Belügyi Tudományos Tanács, a MH Honvédkórház és a BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsa) nagyszabású tudományos konferenciát szervez. A Belügyminisztérium márványtermében (1051 Budapest, József Attila utca 2-4.) rendezendő konferenciára – amelyen előzetes regisztrációval lehet részt venni – szóló meghívót adjuk közre.
A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja 2012. szeptember 6-7-én régiós tűzmegelőzési továbbképzéssel egybekötött tűzvédelmi szakmai napokat tartott a Lakiteleki Népfőiskolán. A rendezvényen közel 200 fő vett részt.
Két kísérletet bemutató filmmel jól érzékelhető az a jelenség, amelyet a szakirodalomban flashover-ként határoznak meg. A filmeken is jól látható, hogy a ”flashover”, teljes mértékben függ bizonyos tényezőktől, mint például hőmérsékleti befolyásoktól, ahol a sugárzó és az áramló hőt feltételezik a fő mozgatóerőnek, bár a szellőzési feltételek, az elszigetelt terület nagysága és formája, a tűz helye és a forró légréteg kémiai összetétele is befolyásolja az elszigetelt tűz ”flashover”-ré fejlődését. 
Egyre népszerűbb és egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába. Ez a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. Ez az anyag, különösen a préselés előtti állapotában, tűzveszélyt jelenthet a környezetére. Milyen előírások betartásával minimalizálható ez a veszély?
Nagyobb katasztrófák esetén az eddigiekben inkább a hazai segítségadásról beszélhettünk, amikor több esetben szervezéssel vagy csapatokkal vettünk részt és segítettük külföldi katasztrófák felszámolását. Ugyanakkor a nagyobb árvizeknél számos esetben kaptunk segítséget (P. homokszákokat) külföldről. Hogyan zajlik ez a folyamat?
