|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
2011. július 04.
Új utakon a létesítményi tűzoltók 2011. június 30.
A hegesztés, lángvágás, mint tűzkeletkezési ok 2011. június 27.
A hibrid hajtású járművek áramtalanítása 2011. június 27.
Homlokzati hőszigetelések tűzzel szembeni viselkedését befolyásoló tényezők 2011. június 27.
CTIF Nemzetközi tűzvédelmi statisztika 2011. június 23.
Védelem folyóirat az Online-on: 2010/1 és 2 2011. június 20.
Tanulságos homlokzati tűzesetek! 2011. június 20.
2011. június 20.
Milyen lángérzékelőt, hova telepíthetünk? 2011. június 15.
Integrált katasztrófavédelmi monitoring rendszer 2011. június 15.
Szendvicspanelek engedély nélkül?! 2011. június 14.
|
Paradox helyzet állt elő a jelenlegi szabályozással. Miért szükséges a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet módosításakor a rendelet hatályát a hő- és füstelvezető berendezésekre is kiterjeszteni? Erre válaszol szerzőnk.
Az Erzsébet Nagy Szálloda adott otthont 2011. június 15-16-án a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége (LTSZ) tanácskozásának. A kétnapos szakmai összejövetel alkalmából a résztvevők megtekintették az atomerőművet, bepillanthattak az atomerőműves lánglovagok mindennapjaiba, megismerkedhettek felszereltségükkel, felkészültségükkel, speciális munkájukkal is.
Ezeknél a munkáknál az üzemszerűen jelenlévő szikrák okozzák a tűzesetek többségét, kisebb része a hővezetésre vezethető vissza. Mivel az izzó anyagrészecskék okozzák a legnagyobb veszélyt, a veszélyességi övezet és gyújtás lehetőségét vizsgáljuk a külföldi szakirodalmi adatok alapján.
A Magyarországon eladott hibrid járművek száma évente több százzal növekszik, így egyre nagyobb az esélye annak, hogy közúton történő beavatkozások során találkozhatunk velük. A cikk a hazánkban leginkább elterjedt három márka (Toyota, Honda, Lexus) járműire épül.
Konferenciákon, gyártói cikkekben egyre többször hallani, hogy a két leggyakrabban használt homlokzati hőszigetelő rendszer – a kőzetgyapot és a polisztirol – tűzzel szembeni viselkedése nagyban hasonlít egymásra, s gyakorlatilag nincs különbség az A2 és a B tűzvédelmi besorolású rendszerek között. Tényleg ennyire ostobának lehet nézni a szakembereket? 
A CTIF (Nemzetközi Tűzoltószövetség) Magyar Nemzeti Bizottsága 2011. március 23-án újraalakult, amely összehangolja a hazai tűzoltószövetségek és a nemzetközi tűzoltószervezet munkáját és képviseli Hazánkat a nemzetközi tűzoltóéletben. A hazai bizottság által összeállított dokumentumban a CTIF Statisztikai Központja által rendelkezésükre bocsátott nemzetközi összefoglaló statisztika mellett a kiadványban helyet kapott az újjáalakult Bizottság tagjainak bemutatkozó anyaga is.
A Védelem korábbi lapszámai a könyvtár rovatban olvashatók. Az örvendetesen szaporodó számú látogatók észrevételeinek megfelelően folyamatosan törlesztjük adósságunkat és a 2010. évi lapszámok teljes anyagát – ezennel az első két számot – közreadjuk Online szakkönyvtárunkban.
A közelmúltban két olyan külföldi tűzeset is volt, amely halálos áldozatainak számával és a tüzek méretével ismét a figyelem középpontjába helyezte az épületek homlokzati hőszigetelését, annak kockázatait. Aki nyomon követte a szerző munkásságát tudhatja, hogy évek óta több irányból vizsgálódva megpróbálta feltárni és bemutatni a kockázatokat, rávilágítva azokra a területekre, hogy miként lehetne elmozdulni a biztonság irányába. A kapcsolódó anyagok a Védelem szaklap honlapján bárki számára elérhetőek.
Egy védeni kívánt kockázathoz leginkább illő beépített oltórendszer megválasztása során a nemzeti és/vagy európai előírások, szabványok figyelembe vétele és megtartása mellett fontos, hogy a megrendelői igények és a létesítményt biztosító társaság előírásai is teljesüljenek.
A lángérzékelők alkalmazási lehetőségeit egy típuscsalád, a SharpEye, tulajdonságain keresztül próbáljuk érzékeltetni. Ezek extrém körülmények között is megbízhatóan működnek. Közvetlenül csatlakoztathatók tűzjelző vagy oltásvezérlő rendszerekhez, de (relé) kimeneteikkel közvetlenül vezérelhetünk beavatkozó eszközöket is.
A Quali-Top Kft. 2009. április 1-én indította el a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által a Baross Gábor program keretében támogatott nagyszabású kétéves projektjét „A veszélyelhárításban tevékenykedő mentő alakulatok és az érintett lakosság biztonságát növelő integrált rendszer metodológiájának megalkotása” címmel, melynek összköltsége 32 010 000 Ft, ebből Támogató 25 608 000 Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított. A projekt eredményekről számol be szerzőnk.
Szerzőnk arra próbál rávilágítani, hogy az európai harmonizáció nem mindig vezet egy tisztább, átláthatóbb piac felé, ha az előírások alkalmazása és betart(at)ása még ölesnek sem mondható léptekkel igyekszik csak követni Európát. Szendvicspanelek terén – legalábbis véleménye szerint – ez a helyzet, és szigorúbb ellenőrzés nélkül hamarosan el fogunk süllyedni az áldokumentumok és látszatengedélyek mocsarában.
