Tanulmány
Vegyi fegyver alkalmazása az első világháborúban
Írta: Kátai-Urbán Lajos – Teknõs László - 2017-02-06
Az első világháború volt a vegyi fegyverek alkalmazásának igazi színtere. A szerzők ebben a cikkben az első világégésben alkalmazott vegyi fegyvereket mutatják be, illetve alkalmazásuk okaira keresik a választ. További célkitűzés, hogy a bevetett vegyi fegyverek tulajdonságai alapján az akkor alkalmazott védőeszközök védelmi képességeit ismertessék. A Hadtudomány 2014. évi 1-2. számában megjelent tanulmányt tesszük közzé.
|
|
A környezeti migráció, mint komplex kihívás
Írta: Bende Zsófia – Muhoray Árpád - 2017-01-30
A környezeti menekültek növekvő száma jelzi, hogy a modern civilizáció nincs összhangban a Föld természetes fenntartó rendszereivel. Egyúttal azt is üzeni, hogy a migrációról a környezeti vonatkozásaira is figyelemmel, kell gondolkodni és cselekedni. Melyek a legfőbb kiváltó okok? Mi az, ami ezekből megelőzhető? Milyen nemzetközi kísérletek vannak a kezelésére és visszaszorítására? A Hadtudomány 2014. évi 3-4. számában megjelent tanulmányt tesszük közzé.
|
|
Tervezői teendők az egyszerű bejelentési eljárással megvalósuló épületeknél
Írta: Lestyán Mária - 2017-01-16
2016. július 1-től hatályba lépett a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.(VI.13.) Kormányrendelet, s egyidejűleg hatályát vesztette az ilyen típusú bejelentést szabályozó 456/2015. (XII.29.) Kormányrendelet. Ennek következtében a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépületekre vonatkozó egyszerű bejelentést az elektronikus e-építési napló alkalmazásával kell megtenni.
|
|
Szendvicspanel falak égetése – hogyan viselkednek tűzben?
Írta: Heizler György - 2017-01-09
Régi tudás: egy kísérlet önmagában nem elég! Ugyanakkor már a 6. kísérletsorozatról
számolunk be és ismét egy alapvető újdonságot is sikerült bevonni a vizsgálatba. Közben
eredeti szándékunktól sem tettünk le, újabb kőzetgyapotos panelt fogtunk vallatóra. Az
égetési kísérlet tapasztalatait foglaljuk össze.
|
|
Építésügyi jogszabályok tűzvédelmet is érintő vonatkozásai
Írta: Lestyán Mária - 2017-01-06
2016.május 13.-tól hatályos Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása (Építési törvény) amellyel összefüggésben számos építésügyi jogszabály is módosult, beleértve az egyszerű bejelentési eljárásra vonatkozó előírásokat. Fontos, hogy a tűzvédelmi tervező tisztában legyen az alapvető változásokkal, mert szakági tervezőként csak ebben az esetben tud megfelelő tájékoztatást adni az építész tervezőnek.
|
|
A műemlék épületek tűzvédelmi kérdései
Írta: Horváth Lajos - 2016-12-01
A műemlék épületek tűzvédelme speciális feladatokat igényel, hisz a követelmények egy részét maradéktalanul nem lehet betartani. Itt különösen fontos a tervezés során a mérnöki szemléletmód, a biztonsági szint megtartása érdekében. A műemlék épületek esetében nem alkotható részletes tűzvédelmi követelmény rendszer. Helyette egy alapelveken nyugvó egyedi tervezés lehetőségének megteremtése ad optimális megoldást. A Bolyai Szemle 2013. évi (ISSN 1416-1443) különszámában megjelent tanulmányt adjuk közre.
|
|
Füsttel telített, zárt terekben történő tűzoltói beavatkozások vizsgálata a biztonság szempontjából
Írta: Dr. Pántya Péter - 2016-11-09
A tűzoltási és műszaki mentési feladatoknál a zárt és füsttel telített terekben végrehajtott beavatkozások biztonságra kiható körülményeit vizsgálja a szerző, mégpedig a két nézőpontból: a végrehajtó tűzoltó személyi biztonsága, és a beavatkozás biztonsága szempontjából. A Bolyai Szemle 2013. évi (ISSN 1416-1443) különszámában megjelent tanulmányt adjuk közre.
|
|
Az iparbiztonsági képzés és továbbképzés kialakulása és fejlesztése: 2. rész: az iparbiztonsági képzési igények és követelmények értékelése
Írta: Kátai-Urbán Lajos - 2016-10-28
A 2012. évben hatályba lépett új katasztrófavédelmi szabályozás által országos, területi és helyi szinten is megjelent az egységes iparbiztonsági hatósági engedélyezési és ellenőrzési rendszer. A cikk első részében szerzőnk bemutatta és értékelte a külföldi és hazai iparbiztonsági képzési és továbbképzési lehetőségeket. A folytatásban meghatározz és elemezi az üzemeltetői és hatósági képzési igényeket illetve a követelményeket. A tanulmány a Hadtudomány XXV. évfolyam 1-2. számában, 2015-ben jelent meg. (ISSN 1215-4121)
|
|
Iparbiztonsági képzés és továbbképzés kialakulása és fejlesztése 1. rész: iparbiztonsági képzési körkép külföldön és Magyarországon
Írta: Kátai-Urbán Lajos - 2016-10-27
A 2012. évben hatályba lépett új katasztrófavédelmi szabályozás által országos, területi és helyi szinten is megjelent az egységes iparbiztonsági hatósági engedélyezési és ellenőrzési rendszer. A Hadtudomány XXIV. évfolyam 3-4. számában, 2014. decemberében megjelent cikk, a nemzetközi kitekintést követően, bemutatja a hazai iparbiztonsági képzési és továbbképzési lehetőségeket. (ISSN 1215-4121)
|
|
Mérnöki módszerek – cél: az optimális biztonság, számítással alátámasztva
Írta: Szilágyi Csaba - 2016-09-14
A szimulációt sokan, sokféleképpen értelmezik manapság. A teljesítményelvű tervezés a konkrét veszélyhez igazodik, ehhez azonban a konkrét veszélyek felismerésére van szükség, ami komoly szakértelmet és még több tapasztalatot feltételez. Úgy gondoljuk, hogy ehhez számos megfontolandó gondolatot közöl szerzőnk a Védelem 2013/2-es számában megjelent cikkben, amit most példákkal kiegészítve közreadunk, ami már akkor is reflexió volt a [2013/1, 23-24. old.] megjelent cikkre.
|
|
Vasbeton szerkezetek tűzállósága
Írta: Czoboly Olivér Attila – Majorosné Dr. Lublóy Éva - 2016-08-24
Kedvező tulajdonságainak köszönhetően napjainkra a vasbeton az egyik legjelentősebb építőanyaggá vált. Térhódításának egyik oka, hogy nemcsak az egyszerű, de különleges szerkezeteket egyaránt lehet készíteni vasbetonból. Ugyanakkor tűz esetén a viselkedése számos, a tervezés szempontjából fontos tanulsággal szolgál. Ennek jelentőségét és a hőterhelés során bekövetkező változásokat mutatják be szerzőink.
|
|
Cofem COsensor CO és NO2 érzékelő rendszerek mélygarázsokba
Írta: Szita Sándor Attila - 2016-08-17
A spanyol gyártó az idei év során megújítja népszerű szén-monoxid érzékelő rendszerét közelítve az új szabványi követelményekhez. A szabványtól való eltérés mértékéről és okairól is beszámol szerzőnk. Az új érzékelők kompatibilisek a korábbi rendszerekkel és aljzatokkal, tehát a régi DCO érzékelők kiválthatóak velük, miközben technikai paramétereiket tekintve nagy előrelépést jelentenek.
|
|
|
