Szerzőnk cikkének célja a tűzvédelmi tervezés hagyományos és mérnöki módszereinek összefoglaló bemutatása és osztályozása. A tervezési folyamatot annak teljes környezetében kell vizsgálni, nem lehet függetleníteni a tervellenőrzési, a kivitelezés és a használatbavételi eljárás során felmerülő tűzvédelmi tervezési feladatoktól. Alapvető cél a beruházás, az adott épület tűzvédelmi szempontból megfelelő megvalósulása, tehát nemcsak a tervezése, hanem a kivitelezése is.

Mit jelent az ATEX 100a? Kikre vonatkozik és mi a célja? Mit nevezünk kockázatértékelésnek? Mik azok a megfelelőségi értékelési eljárások? Milyen dokumentumok igazolhatják a megfelelőséget? Mi az összefüggés a gyártói EK megfelelőségi nyilatkozat és az EK-típus vizsgálati tanúsítvány között? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni a rendeleti és a szabványi háttér pontos bemutatásával, elsősorban a robbanásveszélyes ipari technológiákat kivitelező vállalkozóknak, engedélyező hatóságoknak és az azt üzemeltetőknek.

A közelmúltban történt meg annak a határon átnyúló magyar-szlovák projektnek a befejezése, amely a Miskolci Egyetem (Dobos Endre tszv. egyetemi docens, a Földrajzi Tanszék vezetője) vezetésével, a Kassai Egyetem, a szintén  kassai Biztonsági Főiskola, a BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint a dr. Cholnoky Jenő Környezetgazdálkodási Dokumentációs és Kutatási Nonprofit Kft közös munkájával azt tűzte ki célul, hogy a Bódva folyó teljes vízgyűjtőjének területére olyan térképi döntéstámogató rendszert készít, mely árvízi helyzetek esetében digitális térképi alapon konkrét gyakorlati alkalmazással segíti a katasztrófavédelmi szakembereket feladataik ellátásában. 

A projekt kapcsán készült tanulmányt tesszük közzé. 

A lakosságtájékoztatás, mint lakosságvédelmi feladat, napjainkban a katasztrófavédelmi feladatrendszerben kiemelt helyen szerepel, tekintettel arra, hogy a XXI. század kihívásai elsősorban természeti és/vagy ipari katasztrófákhoz kapcsolhatóak.

A kiváló szakemberre, a közelmúltban eltávozott Benkovics Zoltánra emlékezünk egyik, a
vörösiszap katasztrófa felszámolásának befejező fázisáról készült írásának közzétételével.
Számos nagy katasztrófahelyzetben és a hétköznapokban is nagyszerű emberről méltán
mondhatjuk, hogy az iszapkatasztrófa felszámolásában és az újjáépítésben maradandót
alkotott. Beírta nevét a történelembe. Hogyan újult meg az eddigi legnagyobb iparkatasztrófa
által sújtott terület?

A Védelem Katasztrófavédelmi szemle 2014/5. számában megjelent cikk folytatásában szerzőnk a homlokzati hőszigetelő rendszerek ETICS – THR rendszerek megfelelőségének ellenőrzését tekinti át, az új OTSZ 5.0 szerint, valamint kitér arra is, milyen lényegi változások várhatóak ezen a területen.

Az iparbiztonsági szabályozásnak a katasztrófavédelem rendszerében történő fejlődése 15 évre tekint vissza Magyarországon. A veszélyes tevékenységek és a veszélyes áru szállítás felügyeletén túl megjelentek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok is. Jelen cikk célja áttekinteni és értékelni az iparbiztonsági képzési lehetőségeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A SEVESO II. Irányelv megalkotását követően bekövetkezett számos veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset (pl.: Enschede, Toulouse, Nagybánya) az Uniót a szabályozás szigorítására ösztönözte, melynek megfelelően a hazai szabályozás a 2003. évi Irányelv módosítást a 2006. év során átvette. A SEVESO III. Irányelv pedig 2015. június 1-én lép hatályba. Szerzőink tanulmánya SEVESO III. Irányelv rendelkezéseinek hazai jogrendbe történő átültetését és ennek vonatkozásait járják körbe.