Hogyan, kivel védték a még nem égő házat eleink? Miért kapott csókot a színházi tűzoltó? Miért fontak virágkoszorút a házra? Hogyan jósoltak tüzet? Mit nem szabad a tűzbe dobni? Mi a teendő, ha a tyúk kukorékolni kezd? A tűzzel kapcsolatos babonák a népi hitvilágba vezetnek. A mai ember számára tanulságos, szórakoztató, érdekes az ősidőkben keletkezett, majd modernebb formában is továbbélő hiedelmek sora. A közelmúltban az MTV1 Szerencsehíradó című műsora is forgatott a tűzzel kapcsolatos babonákról, szokásokról.

A szerző az egyetemes és a magyar tűzvédelem történet, tűzoltóügy egy értékes írásművét mutatja be. A könyv a tűzvédelem fejlődésének bemutatása után a magyarországi és erdélyi önkéntes tűzoltó egyletek kialakulását tárgyalja. Fényképekkel gazdagon övezve számot ad a háromszéki falvak tűzvédelmének, tűzoltásáról, a háromszéki önkéntes tűzoltó egyletek fejlődéséről.

Gróf Széchenyi Ödön a Magyar Országos Tűzoltó szövetség és a fővárosi hivatásos tűzoltóság megalakításakor 1870ben – az egységes tűzoltóképzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Tettekben is hozzájárult a képzés alapjainak lerakásához. Tankönyvet írt, gőzfecskendőt szerzett be Angliából és bemutatta a használatát is. A képzésben vezetése alatt működő budapesti önkéntes tűzoltóság járt az élen, hiszen 1873ban már „őrparancsnoki”, egy év múlva pedig önkéntes tiszti tanfolyamot szerveztek a vidéki tűzoltótestületek tagjainak.

Az építészeti tűzvédelem és a gazdaságosság kapcsolata című kutatás folytatásaként 1989-ben készült el a most közölt dolgozat, amely az akkori viszonyokra érvényes megállapításokat tartalmaz, de talán az építészeti tűzvédelem a gazdaságosság kérdéseit taglaló mai vitákhoz is adhat érveket.

Folytatjuk az 1990 –es évek fordulóján született kutatások közreadását.