Az aeroszolos oltó generátorok alap tulajdonságaikban hasonlítanak egymáshoz, hisz mindegyik az égés láncreakcióját gátolja. Bizonyos paraméterekben azonban lehetnek, és vannak is eltérések az egyes gyártók termékei között, mely paramétereket a szabvány is körüljárja, illetve definiálja. Tekintsük át, mely paraméterekben vannak eltérések, és ezek alapján hogyan válasszuk ki az adott alkalmazáshoz megfelelő aeroszolos oltó rendszert?

A halonok betiltását követően a gyártók nagy erőkkel láttak hozzá az emberek és a környezet számára veszélytelen, ám hatékony oltóanyagok kifejlesztésének. A kutatások egyik eredménye a globális felmelegedést nem okozó és az ózonréteget nem károsító aeroszolos oltó generátorok. Ezek már számtalan esetben bizonyították, hogy helyük van az oltórendszerek palettáján. A technológia azonban teljesen új volt, így az oltóanyagra és alkalmazására vonatkozó szabványok csak mostanában kezdenek megjelenni. A cikk bemutatja az új szabványokat, az általuk megállapított követelményeket, és az aeroszolos oltó rendszerek alkalmazásának néhány fontosabb pontját.

Napjaink katasztrófáinak mérete és összetettsége, valamint a katasztrófavédelmi, illetve a polgári védelmi szervezetek feladatainak és szervezeti kialakításának újragondolása szükségszerűen igényli a védekezés, és ezen belül a szervezetek logisztikai támogatásának (ellátásának) átalakítását is. A jelenlegi gazdasági és piaci viszonyok között a katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatása új ellátási formák kialakítását igényli. Bemutatjuk a katasztrófavédelem új logisztikai támogató rendszerének koncepcióját, és röviden ismertetjük a katasztrófa logisztikai kutatások kapcsolódó eredményeit.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2012. évi pályázatán a beérkezett pályaművek közül a bíráló bizottság Pető Krisztina Ritának a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársának „Szervezeti kultúraváltás a professzionális katasztrófavédelmi rendszerben” című dolgozatát részesítette első helyezésben. A nagyon aktuális témát feldolgozó pályaművet adjuk közre.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2012. évi pályázatán a beérkezett pályaművek közül III. helyezést ért el: Ragács Nikoletta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet hallgatója „Humán egészségügyi kihívások vizsgálata a klímaváltozásban kiemelt figyelemmel a járványügyi kritikus szektorokra” című pályázatával. A dolgozatot adjuk közre.

A NKE 2012. október 10-én „Katasztrófavédelmi Díj 2012.” című Tudományos Konferencia keretében mutatta be az első Katasztrófavédelmi díj pályázatait. A harmadik pályaművet a „Problémák a robbanóanyagok tárolásából származó kockázatok elemzésében” című tanulmányt Prof. Dr. Szakál Béla főiskolai tanár és Cimer Zsolt főiskolai adjunktus a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar munkatársai készítették. A tanulmányt adjuk közre.

 

Ragács Nikoletta az NKE katasztrófavédelmi szakos hallgatója „a globális klímaváltozás humán egészségügyi aspektusai, különös tekintettel a járványügyi kockázati tényezőkre” című dolgozata 2. helyezést ért el az első katasztrófavédelmi díj pályázaton.

A pályázatok értékelésére az NKE által 2012. október 10-én „Katasztrófavédelmi Díj 2012.” című Tudományos Konferencia keretében került sor. A dolgozatot adjuk közre.