A tűzvédelmi igazgatási tevékenység feladatrendszerének egyik elemét képezi a tűzvizsgálati tevékenység. A tűzvizsgálatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ez adja a jogi keretet, s egyben meghatározza a végrehajtandó általános eljárási feladatokat és azok rendjét, tartalmát.

A technika fejlődése és az ipari forradalom a civilizációs eredetű katasztrófák megjelenését hozta magával, melyek hatásai az emberekre és a környezetre súlyosabbak lehetnek, mint a természeti katasztrófák által okozott veszélyek. A zsúfolt Budapesten található veszélyes üzemek potenciális veszélyeztető hatásai megszüntetésének, csökkentésének leghatékonyabb módja a balesetek megelőzése. Ezt a célt szolgálták az eddigi, katasztrófavédelemhez kapcsolódó jogszabályok is. A 2012. január 01-től, illetve az április 15-től életbe lépő változások az említett jogszabályokban pedig pozitívan befolyásolták az ipari balesetek megelőzésére, illetve a veszélyes üzemek felügyeletére irányuló tevékenységet.

A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos, nehéz kutató-mentő speciális, különleges mentőszervezet alakul. Ugyancsak hasonló megfontolásokból jön létre HUSZÁR Közepes Városi Kutató és Mentő Csapat, az önkéntes mentőszervezetek és a területi polgári védelmi szervezetek bevonásával.

Mint ismeretes, 2011. március 11-én, magyar idő szerint reggel 6.46-kor a Richter-skála szerinti 9.0-es erősségű földrengés rázta meg Japán északi, észak-keleti részét. A térségben lévő Fukushimai atomerőmű meghibásodott, a reaktorokban súlyos üzemzavar lépett fel. Japán aktiválta az uniós polgári védelmi együttműködési rendszert. Tekintettel arra, hogy 2011. első félévében Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) látta el az Európai Unió Polgári Védelmi szervezetének elnöki tisztét –, azonnal elkezdődött a segítségnyújtáshoz szükséges szervezőmunka. E tevékenység vázlatos ismertetését szolgálja útinapló-szerű visszatekintés. 

Nagyvárosainkban a gépjárművek elhelyezése is egyre nehezebb. A sűrű beépítésű városrészeken többlakásos társasházak és a nagy tömegeket vonzó bevásárló központok alatt építik ki a gépjárműtárolókat. Az itt keletkezett tűzesetek sajátos problémákat vetnek fel. Egy ilyentűzeset tapasztalatait dolgozta fel szerzőnk.

Katasztrófahelyzetben a kitelepített lakosok, illetve a beavatkozó állomány szükség elhelyezésének minimum feltételeire vonatkozóan, a különböző rendeletek, valamint az ÁNTSZ OTH és nemzetközi ajánlások alapján készített összeállítást adjuk közre.

Egy kb. ötezer négyzetméter alapterületű, polisztirolt gyártó üzemcsarnok égett le 2011. augusztus 17-én este Veszprémben, a Videoton Ipari Parkban. A polisztirol égéséből származó sűrű, fekete füstöt még a Balaton partján nyaralók is a levegőben lévő esetleges mérgező anyagok miatt aggódva nézték. Mi történt?

Az emberiség fejlődése elválaszthatatlan - egyebek mellett – a technikai fejlődés történetétől. Ugyanez érvényes „kicsiben” hazánk építészetére, a közelmúlt tűzvédelmére és azon belül az építészeti-műszaki tervezés tűzvédelmi szabályozására is. Jelentős változások részesei vagyunk. Mi változik a tűzvédelmi szakértői munkában?

Mi is a döntés? Legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek valamelyikét, előnyben részesítjük a többihez képest. Hogy mi alapján választunk, sok mindentől függ, de maga a mérlegelési folyamat hozza eredményül a döntést.