Napjainkban a gyúlékony anyagok és az égési módjuk újraértékelődik. A hagyományos anyagok égése olyan füstöt és gyulladásra hajlamos gázokat produkál, amelyek lobbanáspontja hozzávetőlegesen 800 C^°körüli. A modern épületeinkben lévő műanyagokból képződő termikus réteg könnyebben meggyújtható (420-540 C^°között), s gyorsabb égéssel két- háromszor forróbb gázok fejlődnek ki.

2008. december 24. Ukrajna Krím-félszigeten fekvő Jvpatorija városában egy robbanás előidézte tragédia vetett véget 27 ember életének. A romba dölt épületrész alatt fekvők megsegítsére a Krími Autonóm Kötársaság (a továbbiakban: KAK) rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős Főigazgatósága nagy erőkkel vonult fel. A gyors és hatékony mentés részeteit igyekszik ez az írás megosztani az érdeklődő szakmai közöséggel.

A zárttéri tüzek oltására kiérkező tűzoltókat nemcsak a füstgázok magas hőmérséklete akadályozza, hanem annak toxicitása, valamint a sűrű, átláthatatlan diszperz rendszere. Az ilyen tüzek oltásánál az érintett terület kiszellőztetése régi törekvés. A természetes szellőzés hatékonyságának növelésének lehetőségeit mutatja be szerzőnk.

Az elmúlt esztendő végén lehetőségem nyílt betekinteni egyik déli szomszédunk, Horvátország második legnagyobb tűzoltóságának életébe Splitben. Sok tanúság levonható a látottakból, és talán hosszabbtávon néhány eleme itthon is hasznosítható.

A tervezők, tűzvédelmi szakértők sok esetben csak az épület besorolását veszik figyelembe a hőszigetelő rendszerek kiválasztása során viszont az épület egyéb adottságaira már nem fordítanak kellő figyelmet. A másik fontos szempont TMI érvényessége, amire nagy figyelemet kell fordítani, mert többnyire az ÉME engedélyek érvényessége van szemelőtt. Ez adott esetben megtévesztő lehet.

A 2000-ben magyar nyelven is kiadott MSZ EN 1127-1 szabvány igen jól definiált, jól használható elméleti és módszertani alapokat adott úgy a gáz/gőz/köd, mint a por/szál által veszélyeztetett robbanásveszélyes területekre. Közben 2007-ben életbe lépett ennek átdolgozott változata, sajnos angol nyelven. Hogyan használjuk, ebben segít eligazodni szerzőnk.

A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése és egyeztetése a 21/2000 BM-IM-TNM együttes rendelet módosításának, amely többek között szabályozza a hivatásos állományúak fizikai felmérését.

Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent, ha a rendszerben bevizsgált szisztémától az alkalmazás, beépítés során eltérnek. Az erre vonatkozó vizsgálatok tapasztalatait adjuk közre.

A bevetések során jelentkező megnövekedett igénybevételek - pl. extrém hőterhelés, megnövekedett mechanikai hatások, elektromos áram - a tűzoltósisakok védőképességi követelményeit megfogalmazó EN 443:1997 szabvány újra fogalmazását is szükségessé tették. Mi változott?

Milyen új és régi feladataink vannak az elektrosztatikus feltöltődések elkerülésében? Milyen veszélyekkel kell szembenéznünk és ezek, hogyan kerülhetők el? Ezekre és az új jogszabályokból eredő feladatokra hívja fel a figyelmet szakértő szerzőnk.