A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a három díj odaítélése mellett díszoklevéllel jutalmazta Schmidt Petra dolgozatát. Hazánk egyik legnagyobb jövőbeni kihívásával az extrém időjárási anomáliákhoz történő alkalmazkodás kérdseivel foglalkozó dolgozat nem kevesebbet ígér, mint egy újszerű katasztrófavédelmi koncepciót az ár-belvíz, illetve aszály jelenségek kezelésében.

Szinte közhelyszerű, hogy ma már egyre inkább függünk bizonyos nagy rendszerektől, nem kivételek ez alól a katasztrófavédelemben működők sem.A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a három díj odaítélése mellett két pályázatot különdíjjal jutalmazott. Dr. Granek István – különdíjjal elismert – dolgozata az informatikai rendszerek kiesésének és gyors leállításának problémáit és annak költséghatékonysági összefüggéseit vizsgálja.

Az OKF Tudományos Tanács 20011. évi pályázatára készült írásmű a kihívásokat legfőbb jellemzőik alapján elméletileg rendszerezi; a biztonság, kihívás, kockázat egymáshoz való viszonyát vizsgálja. Csokorba szedi korunk globális problémáit, és az abból származtatható kihívásokat. Ezek vizsgálata alapján napjaink katasztrófavédelmét; a XXI. század kihívásainak kezelésében való szerepvállalását; feladatrendszerét is érinti.

Annak érdekében, hogy a katasztrófák fenyegetéseivel szemben a káros hatásokra minél jobban fel tudjunk készülni, az ellenük való védekezés minél eredményesebb legyen próbálták a különböző katasztrófa típusokat sajátosságaik alapján csoportosítani. Ez a katasztrófák sokszínűsége miatt sokféle megközelítést eredményezett. A tanulmány a „katasztrófa” kifejezés jelentésének definiálása után a különböző szempontok szerinti kategorizálási módokat mutatja be.

Tűz és robbanásveszélyes környezetben nem lehet tűzveszélyes tevékenységet végezni. Az ilyen környezetben minden veszélyt okozó tevékenységet fel kell számolni, anyag koncentrációt mérni kell, és amennyiben nincs robbanásveszélyes anyag a helyszínen – vagyis a környezet nem tűz és robbanásveszélyes, - a munka csak akkor végezhető el. Milyen feltételekkel?

A Budapesti Műszaki Egyetemen megvizsgálták a hidegfényű fénycsöves lámpatestek tűzveszélyességét. A kérdés, hogy a lámpatestek általában mennyire jelentenek tűzveszélyt normál üzemben. Kétféle lámpatestnél végezett a szakértő méréseket. Megállapításait és javaslatait adjuk közre.

A kiürítés számítógépes modellezése a korszerű tűzvédelmi tervezés egyik legjobban felhasználható eszköze, amellyel realisztikusan meghatározható a menekülési útvonal, a személyek mozgása. Felhasználható tűzvédelmi oktatások során, valamint a tűz modellekhez a menekülési időtartam meghatározásához.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a három díj odaítélése mellett két pályázatot különdíjjal jutalmazott. Kriskó Edina – különdíjjal elismert – dolgozata friss szemmel keresi, hogy állampolgárként miért érzi távolinak a mindennapjaink biztonsága felett őrködő szervezetek munkáját annak ellenére is, hogy napi interakciókban állnak a lakossággal? Kommunikációkutatóként ezt vizsgálta.  

Robbanásveszélyes lenne a különféle ipari gépek akkumulátortöltési technológiája? Mely akkumulátor fajták okozzák a veszélyt? Hogyan válhat biztonságossá a töltési technológia? Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolhassuk, mindenekelőtt meg kell ismernünk a különféle akkumulátorokat. Célunk, hogy bemutassuk az ipari gépekben használatos akkumulátorok közötti különbségeket, és rámutassunk, mely akkumulátor fajták töltése minősül robbanásveszélyes technológiának és mi a védekezés módja.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a harmadik legjobb pályaműnek a nem kormányzati szervek, karitatív szervezetek, önkéntesek részvétele a katasztrófák elleni védekezésben címmel Szűcs Csaba által készített dolgozatot ítélte. A társadalmi szervezetek szerepvállalásának segítése, támogatása napjaink egyik fontos kérdése. A dolgozatot adjuk közre.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a második díjat az ELTE meteorológiai tanszékén dolgozó nyolcfős csapat által készített dolgozatnak ítélte oda. A téma aktualitása vitathatatlan, kihívásaira pedig már napjainkban keresni kell a válaszokat. A közeljövő egyik kiemelt problémájával foglakozó pályaművet adjuk közre.