A 2013. évi Dr. Balogh Imre emlékpályázaton a bírálóbizottság a két díjazott

pályamű mellett, publikációra javasoltaCsende Sándor Viktor tűzoltó hadnagy dolgozatát, amely a hibrid technológia, a beavatkozásoknál lehetséges veszélyek, az alkalmazható taktikák és eszközök bemutatására koncentrál. Nagyon hasznos továbbképzési segédlet lehet ez a gyakorlatias szemléletmóddal megírt tanulmány.

A 2013. évi Dr. Balogh Imre emlékpályázaton a bírálóbizottság két pályaművet díjazott és további két pályaművet publikációra javasolt. A bizottság tagjai a stilisztikai-formai, szakmai tartalmi követelmények mellett főként a szakmai újszerűséget és a leírtak gyakorlati alkalmazhatóságát értékelték a most elsőként közreadott műben, amelynek szerzője az informatika világából kiindulva vizsgálta a témát.

 A polgárok védelme, a biztonság megteremtésének egyik szelete a lakosságnak a katasztrófák hatásaitól való védelme, többek között hatásos védőeszközökkel. Hogyan változtak ezek az eszközök a technika és a biztonsági filozófia fejlődésével? Ezt vizsgálja tanulmányában szerzőnk, miközben bemutatja a napjainkban alkalmazott korszerű eszközöket védelmi képességük és funkcionális besorolásuk függvényében.

Az utóbbi időben gyakran szimulációs technikákat használunk a zárt téri tüzek elemzésére, melynek célja lehet például hő- és füstelvezető berendezések hatékonyságának vizsgálata. A modellek jóságát (pontosságát) számos tényező befolyásolja. A sok közül talán az egyik legfontosabb az alkalmazott tűzmodell.

A fővárosi tömegrendezvények biztosítása komplex védelmi feladatot jelent. Az elmúlt évek tragikus kimenetelű rendezvényei (2006. augusztus 20., West-Balkán) rávilágítottak arra a tényre, hogy a tömegmozgások kezelése, és a résztvevők testi épségének garantálása érdekében új, a gyakorlatban is alkalmazható elgondolásokra és kutatásokra van szükség. A tapasztalatok és felhasználási lehetőségek figyelembevételével elemeztem a fővárosi metró alkalmazásának lehetőségeit a szabadtéri tömegrendezvények biztosítása során.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2011-ben elkészítette a „Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés” című dokumentumot, amely jelentősen előremozdította hazánk településeinek egyedi kockázatbecslésen alapuló katasztrófavédelmi osztályokba sorolását. A cikk az európai folyamatok ismertetését követően az új típusú kockázatbecslési eljárásról kíván rövid áttekintést nyújtani az olvasónak.

A 2011 október 6-tól hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban nagy változás, hogy az épületek átszellőztetett homlokzatainak létesítésénél a teljes rendszernek homlokzati tűzterjedés határértékre minősítettnek kell lennie – a teljes rendszernek, A1 nem éghető hőszigeteléssel együtt vizsgálva. Szerzőnk olyan helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, amely tűzesetnél életveszélyes következményekkel járhat. 

Vannak olyan rendszerek, amelyek biztonságos működése elengedhetetlen a társadalom, a gazdaság működése szempontjából. E rendszerek védelmének nemzetközi szabályozását, a szabályozásukkal kapcsolatos európai törekvés lényeges pontjait, és a magyarországi szabályozás helyzetét mutatja be szerzőnk.

Az elmúlt évben, az Európai Unió többi tagállamával együtt, az egyik kiemelt feladat volt az országunkra jellemző katasztrófa-típusok kockázat-értékelésének elkészítése. A cél, hogy áttekintést lehessen készíteni azokról a főbb kockázatokról, amelyekkel az Európai Közösség a jövőben szembesülhet. Ez a nagyléptékű munka elkészült. Az árvízi és belvízi veszélyek kockázatát feldolgozó tanulmányt adjuk közre.

Hivatás vagy szakma? Milyen értékekkel, értékviszonyokkal, hagyományokkal, szervezeti kultúrával rendelkezünk? Mit jelent mindez egy új szervezetnél? Mit jelent a „jó” keresése? Milyen kihívásokkal kell szembenézni a fiatal hivatásos állománnyal foglalkozóknak ebben a folyamatban? Mire lehet építeni?