Az emberiség fejlődése elválaszthatatlan - egyebek mellett – a technikai fejlődés történetétől. Ugyanez érvényes „kicsiben” hazánk építészetére, a közelmúlt tűzvédelmére és azon belül az építészeti-műszaki tervezés tűzvédelmi szabályozására is. Jelentős változások részesei vagyunk. Mi változik a szakértői munkában?

Az utóbbi időben gyakran szimulációs technikákat használunk a zárt téri tüzek elemzésére, melynek célja lehet például hő- és füstelvezető berendezések hatékonyságának vizsgálata. A modellek jóságát (pontosságát) számos tényező befolyásolja. A sok közül talán az egyik legfontosabb az alkalmazott tűzmodell. Szimulációs technikák alkalmazása esetén szakítanunk kell a fajlagos hőfelszabadulás alkalmazásának gyakorlatával (determinisztikus-közelítés, tűzterhelés). Ennél sokkal pontosabb információra van szükségünk: a hőfelszabadulás teljesítményének időbeli alakulására. Ezért fontos megismernünk a nemzetközi irodalomban fellelhető különböző elvi megfontolásokon nyugvó, illetve mérésekkel alátámasztott zárt téri tűzmodelleket, melyekre építve a tűz hőteljesítményének és füstfejlesztő képességének időbeli lefolyása is számítható.

Az elmúlt évek tragikus kimenetelű rendezvényei (2006. augusztus 20., West-Balkán) rávilágítottak arra, hogy a tömegmozgások kezelése, és a résztvevők testi épségének garantálása érdekében új, a gyakorlatban is alkalmazható elgondolásokra és kutatásokra van szükség. Szerzőnk áttekinti a rendezvények típusait, ezen belül is a tömegrendezvények jellemzőit, majd megvizsgálta a főváros leghosszabb kiterjedésű alagútrendszerének védelmi lehetőségeit a rendezvények biztonságának növelése szemszögéből.

Flórián naphoz közeledve a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma Szent Flórián a Védőszent címmel időszaki kiállítást rendezett. A kiállítás 2013. április 29 és május 31 között lesz látható a Duna Palotában, amelyre mindenkit szeretettel várnak. A kiállítás megnyitására készült tanulmányt közöljük.

Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben nincs, és/vagy a berendezés belsejében teljes bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok használata nagy körültekintést igényel. Írásos szabályozás nélkül a munkát nem szabad elkezdeni.

A vasúti veszélyesáru-szállítás és -tárolás biztonsági kérdései különösen fontosak a lakosság védelmének biztosításában. A veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeknél alkalmazott veszélyeztetettség értékelési ésveszély-elhárítási tervezési feladatoknak megfelelő tevékenységet a vasúti rendező pályaudvarok esetében is el kell végezni. Mik a teendők?

A tűzoltói beavatkozás az egyik olyan tevékenység, amely során nincs helye pániknak. Ennek ellenére kialakulhat pánik a mentendő személyek között és a mentő tűzoltó egységben egyaránt. A tűzoltó bármikor kerülhet olyan helyzetbe, amely pánik kialakulásához vezethet. Melyek ennek sajátosságai? Hogyan kezelhetők ezek a helyzetek?

Mit nyerünk az elektronikus kommunikációs eszközök használatával a hagyományos konzultációs alkalmakhoz képest? Nincsenek térbeli és időbeli korlátok, viszont a tömérdek információ feldolgozása külön kihívást jelent az oktatásban az e-learning számára. Szerzőnk a tűzoltóképzés fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja az e-learning alkalmazásával.

Mit kell pontosan érteni a cím alatt? Milyen rendeletek, direktívák vonatkoznak a területre? Mely technológiák esetében kell azokat alkalmazni? Felülvizsgálatok végzése robbanásveszélyes terekben? Mi a különbség az ATEX 100a és az ATEX 137 között? Szerzőink ezekre a kérdésekre válaszolnak, és segítenek értelmezni a robbanásvédelem területét érintő kifejezéseket.

Az OTSZ 3. rész XII. fejezete foglalkozik a villamos berendezések ellenőrzésével, s szó szerint a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem írja elő a villamos berendezések üzembe helyezés előtti felülvizsgálatát (első felülvizsgálat), de közvetetten benne van ez a követelmény. Mit jelent ez a gyakorlatban?