A műszaki mentések számának folyamatos növekedése, és ezen belül a súlyos közlekedési balesetek és a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások olyan új kihívások, amelyek új megközelítéseket igényelnek. Ezek a tűzoltóság és a kárfelszámolással foglalkozó szervek felkészültségét, a szakfelszerelések fejlesztését, újabb tűzoltási és műszaki mentési taktikák kidolgozását, illetve egyes beavatkozások megtervezését jelentik.

Tanszékünk feladata a 2009. augusztus 15-én Miskolcon bekövetkezett 11 szintes lakóépület tűzesetével kapcsolatos épületszerkezeti és épületgépészeti sajátosságok feltárása volt. A tűz és a füst terjedését elősegítő, befolyásoló tényezőket azok fontossági sorrendjében tárgyaljuk. A tragédia bekövetkeztében a füstterjedésnek nagyobb szerepe volt, hiszen a tűz a VII. emeleti lakást – amelynek otthon tartózkodó lakói életüket vesztették - csak lokálisan károsította (ablakok, illetve loggia és félszoba), az elhunytak közvetlen égési sérülést nem szenvedtek.

Miskolcon a tízemeletes épület egyik hatodik emeleti lakásában keletkezett tűz és füst valószínűsíthetően az épületgépészeti aknákon, a homlokzatokon és a lépcsőházban – elsősorban felfelé – továbbterjedve további lakásokat ért el. A nyilvánosság figyelme – elsősorban a média tevékenységének hatására – az épület homlokzataira felhordott polisztirolhab alapú hőszigetelő rendszerre terelődött.

Aghaie (Aghaie, 2004) megszerkesztett egy „Az ISO 9001: 2000 bevezetésének sikertelensége" csúcseseményű hibafát 51 főeseménnyel és 78 - 51 = 27 közbenső eseménnyel. Azt feltételezte, hogy minden főesemény független és azonos valószínűségű (0,15). A hibafának öt ága van és ezek relatív valószínűségi súlyozásainak számítása manuálisan történt.

A tüzek esetleírásainak vizsgálatából kitűnik, hogy számos halállal végződött tűzesetnél az alaprajz ismeretének és a kiürítési útvonalak biztosításának hiánya tehető felelőssé. Ezt a tájékozatlanságból származó hiányosságot tovább súlyosbítja néhány épület helytelen tervezése, ami a bent tartózkodók eltévedéséhez vezethet. A régi illetve bonyolult belső struktúrájú épületekben javíthatna a helyzeten az úgynevezett irányhangjelző.

A jelenleg hatályos 37/2003-as Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatói (továbbiakban: OKF) intézkedés előtt még BM TOP (Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága) parancs szabályozta, hogy a rendszerben tartott tűzoltófecskendőket és a rájuk málházott eszközöket, egyéb technikákat milyen módon kell kezelni, „megszerelni”, azaz működésre kész állapotba hozni és használni. Mi a helyzet jelenleg, miben lehet, és miben kell változtatni?

Milyen a tűzoltók létszámeloszlásának rendszere hazánkban? Milyen előzmények révén alakult ki a mai helyzet? Egy a tűzoltó szakmai berkekben sokakat foglalkoztató témáról fejti ki véleményét szerzőnk, miközben igyekszik az összefüggéseket is bemutatni, figyelve az elindult folyamatokra és az általa szükségesnek ítélt változtatásokra. Ennek alapján ajánlásokat fogalmaz meg a hatékonyság növelésére, a vonulási idők csökkentésére és a tűzoltói létszámok elosztásának megfelelő végrehajtására, a bővítések célszerű irányvonalaira.

Gyorsaság, a tűzoltók munkájának támogatása. Főként ezek vezérelték a fejlesztőket a BM HEROS ZRT-nél, amikor tűzoltás technikai vezérlési rendszerrel ellátott tűzoltógépjárműveket fejlesztettek ki. Ezek a vezérlések a szivattyú kézi karos működtetését helyettesítik, de megmaradtak a manuális, és a kapcsolókkal működtethető kényszer vezérlési lehetőségek is. Hogyan fejlődtek a vezérlések?

A veszélyes ipari üzemek hatósági engedélyezési és felügyeleti eljárása szorosan kapcsolódik településrendezéshez, konkrétan a veszélyességi övezet kijelöléséhez. Ennek során a közérdek és a magánérdek, a biztonságra törekvés és a fejlesztési lehetőségek közötti érdekütközést is kezelni kell. A szerzők cikkükben áttekintik a vonatkozó európai uniós és hazai szabályozást, részletezik a felvetődő problémákat, és ismertetik a Bizottság fejlesztési törekvéseit a tagállami végrehajtás gyakorlatának jobbítására.

A „Paula” viharciklon Ausztria Steiermark és Karnten tartományai területén minden eddiginél nagyobb károkat okozott, több napon keresztül megbénította az infrastruktúra fontos elemeit. A Bundesheer, a tűzoltóság és a polgári védelem jól összehangolt katasztrófaelhárító erőinek hatalmas munkája által vált csak lehetségessé a lakosságot súlytó nyomasztó terhek könnyítése.

Ismét reflektorfénybe került a tűzvizsgálat, amelyet szétaprózottan, kis esetszámmal végeznek vidéken. Mi a helyzet a fővárosban? Hogyan alakul a gyakorlat? Melyek a továbbfejlesztés lehetőségei?

A Magyar Turizmus Zrt. 2009. évi belföldi szlogenjét azzal egészíteném ki, hogy nem csak itthon de külföldön is „csodát” láthatunk, ha tűzvédelmi szempontból áttekintjük a szállodákat. Egy röpke világkörüli útra invitálom az olvasót, amelynek során hazai és nemzetközi szállodákban pihenünk meg, és ha már ott járunk – mivel ez nem egy turisztikai magazin – a tűzvédelmi helyzetüket tekintjük át.