A fővárosi tömegrendezvények biztosítása komplex védelmi feladatot jelent. Az elmúlt évek tragikus kimenetelű rendezvényei (2006. augusztus 20., West-Balkán) rávilágítottak arra a tényre, hogy a tömegmozgások kezelése, és a résztvevők testi épségének garantálása érdekében új, a gyakorlatban is alkalmazható elgondolásokra és kutatásokra van szükség. A tapasztalatok és felhasználási lehetőségek figyelembevételével elemeztem a fővárosi metró alkalmazásának lehetőségeit a szabadtéri tömegrendezvények biztosítása során.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2011-ben elkészítette a „Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés” című dokumentumot, amely jelentősen előremozdította hazánk településeinek egyedi kockázatbecslésen alapuló katasztrófavédelmi osztályokba sorolását. A cikk az európai folyamatok ismertetését követően az új típusú kockázatbecslési eljárásról kíván rövid áttekintést nyújtani az olvasónak.

A 2011 október 6-tól hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban nagy változás, hogy az épületek átszellőztetett homlokzatainak létesítésénél a teljes rendszernek homlokzati tűzterjedés határértékre minősítettnek kell lennie – a teljes rendszernek, A1 nem éghető hőszigeteléssel együtt vizsgálva. Szerzőnk olyan helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, amely tűzesetnél életveszélyes következményekkel járhat. 

Vannak olyan rendszerek, amelyek biztonságos működése elengedhetetlen a társadalom, a gazdaság működése szempontjából. E rendszerek védelmének nemzetközi szabályozását, a szabályozásukkal kapcsolatos európai törekvés lényeges pontjait, és a magyarországi szabályozás helyzetét mutatja be szerzőnk.

Az elmúlt évben, az Európai Unió többi tagállamával együtt, az egyik kiemelt feladat volt az országunkra jellemző katasztrófa-típusok kockázat-értékelésének elkészítése. A cél, hogy áttekintést lehessen készíteni azokról a főbb kockázatokról, amelyekkel az Európai Közösség a jövőben szembesülhet. Ez a nagyléptékű munka elkészült. Az árvízi és belvízi veszélyek kockázatát feldolgozó tanulmányt adjuk közre.

Hivatás vagy szakma? Milyen értékekkel, értékviszonyokkal, hagyományokkal, szervezeti kultúrával rendelkezünk? Mit jelent mindez egy új szervezetnél? Mit jelent a „jó” keresése? Milyen kihívásokkal kell szembenézni a fiatal hivatásos állománnyal foglalkozóknak ebben a folyamatban? Mire lehet építeni?

Harmathy Tibor “Ten Rules of Fire Endurance Ratings” címmel jelentette meg az összetett épületszerkezetek tűzállóságára vonatkozó szemléleti szabályait a Fire Technology 1964. júliusi kiadásában. Cikkünk célja, hogy bemutassa a hazánkban kevéssé ismert Harmathy-féle szabályokat és értékelje azok mai érvényességét a megjelenésüket követő több mint 45 év elteltével, továbbá az értékelésen túl szemléleti következtetéseket vonjon le az összetett, sok rétegből álló mai épületszerkezetek kialakítására, helyes tűzvizsgálati előkészítésére és megfelelő kivitelezésre történő alkalmazhatóságukról.

Idén is menetrendszerűen megérkezett a nyár. A nyárhoz tartozó kánikula mégis meglepetésként, mondhatni váratlanul éri az embereket. Nincs ez másként a csarnokokat üzemeltetőknél sem. A kánikula első hetének vége felé megszaporodnak azok a telefonhívások, amelyek az után érdeklődnek, lehet-e a hő- és füstelvezető kupolákat szellőzésre is használni. A válasz természetesen igen, de mint mindenre, erre is igaz: csak kellő körültekintéssel. Járjuk kicsit körbe, hogyan lehet megoldani ezt a feladatot.

Az égés során még az amúgy veszélytelennek minősített anyagokból, és építési elemekből is rendkívül sokféle égéstermék és maradványanyag képződhet, amelyek veszélypotenciálja csak nehezen felmérhető. Ugyanez a kémiai anyagokat tároló raktáraknál nagyságrendekkel jelentkezhet. Mit és hogyan kell a megelőzés érdekében tenni? Nálunk ez még gyerekcipőben sincs, ezért a német irányelveket vettük górcső alá.

Szerzőnk a részletekbe bocsátkozva, egy-egy példán keresztül elemezi a tűzvédelmi tervező/szakértő – az OTSZ előírásai következtében megváltozott – tennivalóit.

A Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle 2011/4. számában a zárt téri tüzek elemzésére alkalmazott ideális csóvamodellből származtatott egyenletek, a lángmagasság, a láng pulzálás és a csóva hőmérséklet alkalmazását ismerhettük meg. Szerzőnk most a tapasztalati úton származtatott csóvaegyenleteket és a korlátozott csóva egyenleteit ismerteti.