Az acéllal kapcsolatos három fő tűzvédelmi paraméter (A_p/V érték, kritikus hőmérséklet, tűzvédelmi teljesítmény) ismeretében a gyártói táblázatokból meghatározhatjuk egy adott terméknek az acél hatásos védelméhez szükséges rétegvastagságát. A festék, a habarcs, és a burkolat ezzel kapcsolatos adatairól, megoldásairól adunk áttekintést a Promat termékein keresztül.

Akkumulátorok töltése, névleges kapacitása, a gázfejlődés és a szellőzés összefüggései, s a szükséges légcsere számítási módozatai – ezeket foglalja össze tanulmányában szerzőnk. 

Az energiatárolás korunk egyik nagy kihívása. Szerzőnk célja az akkumulátorokról a meglévő szakirodalom felhasználásával a fő jellemzőik és esetleges veszélyforrásaik, előnyeik illetve hátrányaik ismertetése. 

Az acél elterjedt és kedvelt szervetlen építőanyag, amelynek tűzvédelmi osztálya A1 (nem éghető). Mégis problémás tűzvédelmi szempontból, mert a hőmérséklet emelkedésével teherhordó képessége gyorsan és számottevően csökken. Hogyan védhetjük meg ettől acélszerkezeteinket?

Minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófák elleni védekezésben. A hatékony kárelhárítás érdekében fontos szerepe van a lakosság tájékoztatásának, felkészítésének. Szerzőnk több szempontból vizsgálja a lakosságfelkészítés rendszerét, lehetőségeit.

2011-ben jelent meg Dr. Tóth Szabolcs Barnabás figyelemre méltó könyve. A tanulmány egy szakmatörténeti szempontból eddig szinte ismeretlen területet dolgoz fel rendkívül részletgazdagon. A könyv Háromszék egészét feltérképezve, majdnem minden településre kitérve mutatja be az önkéntes (köteles) tűzoltóegyleteket. Megköszönve a szerző hozzájárulását a könyvet tesszük közzé.

Magyarországon az új katasztrófavédelmi szabályozás 2012. évi bevezetésével egyedülálló iparbiztonsági hatósági és felügyeleti rendszer létesült nemzeti, területi és helyi szinten. Jelen cikk bemutatja szándékos károkozás elleni védelem sajátosságait a veszélyes ipari üzemek vonatkozásában. 

Az iparbiztonsági szabályozásnak a katasztrófavédelem rendszerében történő fejlődése 15 évre tekint vissza Magyarországon. A veszélyes tevékenységek és a veszélyes áru szállítás felügyeletén túl megjelentek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok is. Jelen cikk célja áttekinteni az iparbiztonsági jogterület fejlődési lépéseit és levonni a fejlődésben rejlő tapasztalatokat. 

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk. A dolgozat 2. részében az 1945-től 1996-ig zajló folyamatokat mutatjuk be.

A tűz két fő károsító tényezője a hőmérsékletemelkedés és a füst toxikussága és korrozív hatása. Az emberi élet szempontjából a fő veszélytényező a szénmonoxid, amely különösen a tűz kezdeti fázisában (svélgázok) keletkezik nagy intenzitással. A füst ezen kívül csökkenti a láthatóságot, ami alapvetően befolyásolja a látásorientációt és a menekülés során a haladási sebességet. A látótávolság csökkenésével együtt a haladási sebesség is csökken. Ezért kiemelt fontosságú a tűz során keletkezett hő- és füst elvezetése. 

A veszélyes tevékenységekben jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, gyártása és használata magában hordozza a súlyos balesetek bekövetkezésének kockázatát. A közelmúlt eseményeinek tapasztalatai rámutatnak arra, hogy az ipari balesetek katasztrofális hatással lehetnek a veszélyes tevékenység környezetére és az ott lakó állampolgárokra. Jelen cikkben a szerzők célja a Magyarországot veszélyeztető iparbiztonsági hatóság által ellenőrzött veszélyforrások csoportosítása és a veszélyes tevékenységek általi veszélyeztetetés áttekintő értékelése.

Kulcsszavak: iparbiztonság, ipari balesetek, veszélyes anyagok, veszélyes tevékenységek, veszélyeztetettség.

Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? A mechanikus rendszerek összehasonlítása (2013/5. számunk) után a pneumatikus rendszereket vizsgálja szerzőnk.